Udvarias Idegenek - Bemutatkozik a zenekar és részletes bemutatáson az "Este Találkozunk" lemez!
Zenekarunk 2015. elején jött létre, de a mostani felállás (Vaczula Rebeka - dob; Jánosy Balázs - gitár, ének; Somi Károly - gitár; Nagy Márk - basszusgitár; Palotás Péter - szintetizátor) 2016. decemberében alakult ki. Az új zenekarok életének első fázisa, vagyis a feldolgozások játszása nálunk kimaradt, mivel már egy-két héten belül megszülettek az első saját dalok, így egyből azokra tudtunk koncentrálni.
Azonnal nekiálltunk hogy demófelvételeket csináljunk, majd miután beszereztük a szükséges eszközöket, belekezdtünk a nagylemez készítésébe.
Egyikünknek sem voltak ilyen jellegű tapasztalatai, de -több okból kifolyólag is- önállóan, külső segítség nélkül szerettük volna véghezvinni a projektet.
A felvételekkel párhuzamosan megkezdtük a háttérmunkálatokat is. A lemez címére több ötletünk volt, de végül az 'Este találkozunk' mellett döntöttünk. Ez egyrészt arra utal, hogy a lemez több dala is az álmokat, az esti hangulatot járja körül; illetve arra, hogy lefekvés előtt az ember egyedül marad a gondolataival, melyekkel minden este "találkozik".
Miután a címben megegyeztünk, már voltak elképzelések az album borítójára is. A koncepció az volt, hogy szembe állítsuk az emberek életében rejlő kettősséget a nappalon és az éjszakán keresztül. Ennek tökéletes kivitelezésében egy nagyon tehetséges grafikus, Bencze Orsolya segítségét kértük. Az ő csodálatos műveinek különleges látványvilága azonnal magával ragadott minket. Szegénynek nem volt egyszerű dolga, de hatalmas türelemmel és megértéssel viszonyult a kéréseinkhez, aminek köszönhetően a végeredmény minden képzeletünket felülmúlta.
A lemezen technikai okokból programozott dob hallható, illetve néhány esetben egy-két egyéb hangsáv is számítógéppel született. Ezen felül minden hangszeren a zenekar tagjai játszanak, kivéve a 'Gyújtogató' című dalunknál, amihez vendégzenészként meghívtuk Magyarország egyik, ha nem a legjobb szájharmonikását, Pribojszki Mátyást, aki a legnagyobb meglepetésünkre elfogadta az invitálásunkat, és feljátszotta a szólókat, pusztán szívességből.
A dalok keletkezésüket tekintve mintegy 10 évet fognak össze, illetve a zenekar is folyamatosan kereste a hangját a felvételek során, valószínűleg ez vezetett ahhoz, hogy szinte minden dal más stílusban íródott. Alapvetően az album hangzásvilága gitárcentrikusnak mondható, amit helyenként billentyűsünk, Peti által hozzátett, remek szinti szólamok színesítenek. A basszusgitár sokszor nem csak az általában megszokott kísérő szerepet tölt be, többször is előfordul, hogy az övé a fő szólam.
A dalszövegeket már a kezdetektől legalább annyira lényegesnek tartottuk, mint magát a zenét. Mindig is fontos volt számunkra, hogy egy adott szövegnek legyen mondanivalója, melyet közérthetően fogalmaz meg, mégis tartalmazzon irodalmi elemeket.
A hangzásért első sorban a kis házi stúdiónkat megálmodó és üzemeltető gitárosunk, Somi a felelős. Az ő kitartó munkájának köszönhető, hogy az eddigi visszajelzések alapján egyáltalán nem érezni, hogy a felvételek profik számára megmosolyogtató módon és körülmények között készültek.
Az LP 14 dalt tartalmaz, ebből egy instrumentális szerzemény. Ennek különlegessége, hogy billentyűsünk a lemez fő motívumait felhasználva írt egy magával ragadó hangulatú intrót, amely a 'Nyitány' címet viseli.
Ezt követi a 'Gyere velem!', amely egyfajta rockosabb hangvételű bemutatkozás, ami elkalauzolja a hallgatót énekes-dalszerzőnk világába.
Ezután jön az eddigi két legnépszerűbb számunk: a 'Valcer' és az 'Aranykor'. Talán ezekkel lehetne legjobban bemutatni a banda stílusát, ezek képviselnek minket a leginkább.
Kisebb dinamikai váltásként következik a 'Jó helyen' és 'A Bádogember balladája' melyek az előzőekhez képest lágyabb, akusztikusabb hangszereléssel szólalnak meg.
A bakelit lemezekről és a kazettákról megszokott 'A' és 'B' oldalt az 'Elliott' köti össze, ami a nagyszerű indie rock előadóról, a Good Will Hunting című film zenéjéért felelős Elliott Smith-ről szól. Ennek első fele ír kocsmazenére emlékeztet, míg a második rész egy pszichedelikusabb vonalat képviselő akusztikus darab.
Ezután jön egy hármas blokk, mely a szerelem különböző stációit hivatott képviselni. A 'Gyújtogató' a gyengéd érzelmek kialakulását meséli el; a 'Másról szól' a közvetlenül szakítás utáni, sértődöttséggel és tagadásokkal teli állapot lélektanát járja körül; míg az Úgyse első sorban a továbblépésről szól, illetve arról, hogy érdemes tanulni a hibáinkból.
A lemez vége felé haladva jön két könnyebben emészthető, egyszerűbb, vidámabb dal. A #zoldeg #felhok #angyalok szövegét Bérczesi Róbert, a hiperkarma frontembere, illetve az ő droggal való küzdelme ihlette. A 'Nyári dal' pedig egy kedvesen butácska alkotás, aminek a címe tökéletesen leírja, miről is van szó.
Ezt követően, még a végső lezárás előtt jön egy kissé elvontabb, témájában keleti bölcsességekkel kacérkodó szerzemény, az 'Egyszer minden véget ér', amelynek szintén sikerült találó címet adni.
Az album végén egy különlegesség szerepel, mely kifejezetten azért született, hogy a koncerteken a zenekar tarsolyában legyen egy olyan dal, ami magáról a visszatapsolásról szól. Ez egy szál gitárral és énekkel kezdődik, majd fokozatosan lép be a többi hangszer, hogy a végén a dobbal kiegészülve berobbanjanak a nagy fináléra.