Inhalator - "Álmok Temetője" lemezbemutató!

01 - Gehenna/Hanyatlás:

Tapasztalataink szerint nagy koncert kedvenc. Úgy gondoltuk, hogy egy nyugodtabb intróval összekötve, tökéletes kezdő szám a lemezre. Témájában talán a legaktuálisabb, még a menekült áradat előtt írtam a szöveget, a Közel-Kelet helyzetéről, ahol népek népeknek feszülve próbálják semmivé tenni egymás történelmi múltját, hitét és fanatikus gyilkoló gépeket nevelve csak a hatalomvágy vezérli őket. (M. Zoli)

 

02 - Hóhér előtt:

Ez a dalunk már a 2014-es Fájdalom Színház EP-n is hallható, ám a nagylemezre kicsit át lett dolgozva, jobban illik a többi tétel mellé, más atmoszférát kapott az egész. A szöveg lényegében egy modern kori társadalomkritika, az urbanizált világ mindennapos mókuskerekét állítja tükör elé és veti össze korunk sokkal fontosabb, globálisabb és sajnos tudatosan háttérbeszorított problémáival. (M.Z.)

 

03 – Álomgép:

Ezt a dalt hoztuk ki promó céljával legelőször. A lemez egyik leghangulatosabb és legmelodikusabb szerzeménye, ami már bizonyította, hogy koncerten is jól megállja a helyét. A média általi kollektív befolyásolásról és manipulációról szól, arról hogy a szánkba rágják, hogy mit és hogyan kell tennünk, mit és miért kell szeretnünk, megfertőznek a sok hazugsággal és elfeledtetik velünk, hogy kik vagyunk és milyen céllal élünk ezen a bolygón. Kimossák az emberek agyából a szeretetet, egy álomvilágot húznak a szemünk elé, ahol minden tökéletes, minden az egyén céljait szolgálja és felesleges másokkal törődni. Az egyetlen kiút, az ébredés! (M.Z.)

 

04 – Paranoia:

Egyik legősibb számunk, amit fellépéseinken kifejezetten élvez a közönség, ahogy azt az éneklésből és a kisebb pogókból leszűrtük. Az EP-n hallott verziót kissé átformáztuk, hogy passzoljon a lemez egészéhez, stílusához, illetve felgyorsítottuk koncert sebességre. Szövegét nagyon könnyű felfogásban írtam, a hallgató elképzelheti magát egy kisgyermek helyében, ahogy forgolódik éjjel az ágyban, de akár felnőttként is, a mindennapok generált félelmeit önmagába szívva. (Krisz)

 

05 - Passzív exitálás:

Nagyon könnyed, levegősebb, dallamosabb tétel, amit Tomi írt meg utolsóként a lemezre. Szerettem volna egyet, amiben kedvenc témámról írhatok, a piramisrendszer által manipulált alsó 99% passzív, repetitív létezéséről, ahogy a barátságosabb hazugság mellett kiállva az uralkodó 1%-ot továbbra is éltetve, egymást gyűlölve és önmagunkat nem ismerve pazaroljuk a jelent, egy 65 évig tartó szánalmas létezésben, amit még gyerekeinkre is ugyanúgy ráerőszakolunk, majd csodát várva a sosem megérkező jövőtől örök álomba sírjuk magunkat, legalább 40 évvel azelőtt, hogy eltemetnének minket. (K.K.)

 

06 – Fantazmagória:

A lemez feléhez értünk és úgy véljük, ez a lágy, akusztikus, instrumentális tétel tökéletesen passzol ide. Az atmoszférája igazolja az egész albumot, kicsit megnyugtat és elringat. (M.Z.)

 

07 – Enigma:

A lemez leggyorsabb tétele, igazi tekerős, riff centrikus dal, amire egyből felkapja a fejét az ember, a nyugodt Fantazmagória után. Szövegében az emberi faj létét és annak értelmét boncolgatom, egy eszmefuttatás, sok Bibliai utalással. Különösképpen érdekessége ennek a dalnak, hogy az agresszív, fejletépős darálást, nem egy átlagos, közhelyes, köpködős szöveg kíséri végig, hanem elgondolkodtatóbb, filozofikusabb sorok jelennek meg, remélem, minél több embernek felnyithatom a szemét ebben a sokoldalú és relatív témában. (M.Z.)

 

08 – Szkepszis:

A legprogresszívebb számunk, amiben szintén elég sok hangulati intervallum megjelenik. A szövegét egy skizofrénről szóló dokumentumfilm ihlette. Nagyon megfogott ez a téma, és azonnal egy beteg elméjű, saját magában belülről őrlődő személy szerepébe helyeztem magamat, így született meg ez a szöveg. Nagy kedvelője vagyok Ady Endrének, akitől egy röpke idézet is található a sorok között, az „Élni, míg élünk”című verséből. (M.Z.)

 

09 – Testtelen tánc:

Az album leghosszabb száma, ami több módon is eltér a többitől. Először ugyanis, a basszer téma született meg, Harmath Zoli által és e köré íródott meg a komplett dalmonstrum. Ebben a dalban, minden hangszer jelentős szerepet kap, a közepében még egy basszusszóló is megjelenik. A szövege pedig egy elég kényes témát fitogtat, az abortuszt. Szó sincs igazság keresésről, az egész inkább a felelősség tudatra hívja fel a figyelmet, egy drogfüggő anyáról szól, akinek fontosabb a múló élvezetek rabságában való létezés, mint saját gyermekének élete. A szöveget a magzat nézőpontjából írtam, Ő meséli el azt, amit vele tettek. A „Testtelen tánc” kifejezés pedig arra utal, hogy a bűntudat és a lelkiismeret-furdalás, örökre megmarad, a gyermek szelleme testtelen táncot jár az anya elméjében és kínozza őt, élete végéig. (M.Z.)

 

10 - Felfestett töltények:

A záró dal, dallamosan kivitelezett tempós verzékkel, egy nagyon melodikus refrénnel, illetve záráshoz méltó kivezető harmóniával. Gellén Tomi első hozzánk hozott témáiból született. A szövege inkább a fiatalabb generációkhoz szól, akik szinte kényszeres „divat” depresszióban szenvednek, valójában fogalmuk sincs, hogy mi a problémájuk. Bánkódnak a múlton, ami csak egy történet, és állandóan a jövőjük miatt feszülnek, ami pedig sosem fog eljönni. A jelenben élés hiánya miatt fellépő önmarcangolás pedig eszméletlen globális körben szedi áldozatait. A cím is erre utal: egy saját magad által kreált végzetes golyóról. (K.K.)

Tagok: Macher Zoltán - gitár/ének

Kovács Krisztián - dob
Harmath Zoltán - basszusgitár/vokál
Gellén Tamás - gitár/vokál

Műfaj: Thrash Metal

Hely: Győr